Stephanus-díj

A Stephanus-díj a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közösen alapított kulturális díja. 1993-tól az évente megrendezett Szent István Könyvhét ünnepi megnyitóján kerül átadásra a Társulat fővédője és az Alapítvány elnöke által, irodalmi és teológiai kategóriában. A díjazottak minden évben – az alapító okirat szerint – olyan szerzők, akik magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik, mind a teológiai tudományok, mind pedig az irodalmi műfajok területén.

A díjat 1993-tól napjainkig 54 személy nyerte el.

Az idei nyertesek

Teológiai és Irodalmi kategória

Rokay Zoltán
Rokay Zoltán
Teológia

Kitüntetések, pályadíjak:

2002 – a Szent István Akadémia rendes tagja
2003 – pápai káplán
2003 – budafelhévízi Szentháromságról nevezett címzetes prépost
2005 – „Litteris et artibus” érdemrend I. osztályú keresztje (az osztrák köztársasági elnöktől)
2011 – Pázmány Plakett

Életrajz

Rokay Zoltán római katolikus pap, egyetemi tanár, 1947. július 20-án született Szabadkán, szülei ötödik gyermekeként. Középiskolai éveit a szabadkai Paulinum falai között töltötte, itt érettségizett 1966-ban. Az érettségit követően jelentkezett az egyházmegye kispapjai közé, s a zágrábi teológiai fakultáson kezdte meg teológiai tanulmányait. Az első tanév után másfél évnyi katonai szolgálat következett. 1968-tól Innsbruckban folytatta tanulmányait, ahol a Leopold-Franzens Egyetem hallgatójaként teológiát, filozófiát és klasszika-filológiát tanult, s ahol 1971-ben licenciátust is szerzett. Zvenaković Mátyás püspök szentelte pappá 1973-ban Szabadkán, a Nagy Szent Teréz-székesegyházban. E templomban kezdte meg papi működését, s közben a Paulinumban latin és görög nyelvet, valamint filozófiai propedeutikát oktatott. Hamarosan prefektusként és egyetemi lelkészként is szolgálhatott, majd az óbecsei főplébánia plébánosa lett. Lelkipásztori munkája mellett folytatta tovább teológiai és filozófiai tanulmányait, s mindkettőből doktori fokozatott szerzett. Teológiai doktorátusát Innsbruckban szerezte meg 1989-ben, filozófiai doktorátusát pedig hét évvel később, a kieli Christian-Albrechts Egyetemen nyerte el. Teológiai doktori értekezésének címe: Die Nachtgesichte des Propheten Sacharja, a filozófiai doktorátusáé: Die Wissenschaftslehre Nova Methodo von J. G. Fichte. 1997-től egyetemi tanár. A budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karára került, a 2-es számú Keresztény Bölcseleti Tanszék élére. 2000-ben habilitált, ugyanekkor a nyilvános rendes egyetemi tanári kinevezést is elnyerte. Tanszéke oktatott tárgyai: filozófiatörténet, antropológia, etika, tudományelmélet és hermeneutika. A Hittudományi Kar dékáni tisztségét 2002 és 2004, valamint 2004 és 2006 között viselte. Vendégelőadóként, vendégprofesszorként illetve előadóként ismert Piliscsabán, Veszprémben, Szegeden, Leuvenben, Passauban, Luxembourgban és Zágrábban. Könyveinek többsége a bölcselettudomány területén helyezkedik el, monográfiái azonban esetenként biblikus vagy ikonográfiai kérdéseket dolgoznak fel. Jelentősek fordításai is, hiszen a többi között Diogenész Laertiosz, Fichte, Erasmus, Kierkegaard és XVI. Benedek pápa egy-egy műve neki köszönheti magyar nyelvű megjelenését. Több mint száz tudományos közlemény szerzője, nemzetközi és hazai szakfolyóiratokban egyaránt publikál.

Főbb művei

  1. Die Quellen der frühen Religionsphilosophie Johann Gottlieb Fichtes. (Studia Theologica Budapestinensia. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának sorozata 23). Márton Áron Kiadó, Budapest 1999.
  2. Paschasius Radbertus, Ratramnus: Az Úr testéről és véréről Ford. Rokay Zoltán. Paulus Hungarus–Kairosz, 2001.
  3. Egység a különbözőségben: A 60 éves Bolberitz Pál köszöntése Szent István Társulat, Budapest 2002.
  4. Johann Gottlieb Fichte: Minden kinyilatkoztatás kritikájának kísérlete Ford. Rokay Zoltán, Gáspár Csaba László. L’Harmattan Kiadó, Budapest 2003.
  5. Rotterdami Erasmus: A szabad döntésről Ford. Rokay Zoltán. Jel Kiadó, Budapest 2004.
  6. Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei tíz könyvben, I–V. könyv Ford. Rokay Zoltán. Jel Kiadó, Budapest 2005.
  7. Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei tíz könyvben, VI–X. könyv Ford. Rokay Zoltán. Jel Kiadó, Budapest 2007.
  8. XVI. Benedek pápa: A Názáreti Jézus, 1. kötet. A Jordánban való megkeresztelkedés-től a színeváltozásig Szent István Társulat, Budapest 2007.
  9. Descartes levelei Pfalzi Erzsébet hercegnőhöz 1643–1649. Ford. Rokay Zoltán. Ecclesia, Budapest 2008.
  10. Lanfrancus, Berengarius: Boldog Lanfrancus canterbury érsek könyve az Úr testéről és véréről Tours-i Berengár ellen Ford. Rokay Zoltán. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2009.
  11. Etika – Tudományelmélet Jel Kiadó, Budapest 2009.
  12. Monoteizmus a nyugat-európai gondolkodásban – Die philosophischen Wurzeln des Monotheismus bei Platon und Aristoteles Szerzői kiadás, Budapest 2009.
  13. A monoteizmus Friedrich Wilhelm Joseph Schelling művében – Der Monotheismus im Werk von Friedrich Wilhelm Joseph Schelling Szulik József Alapítvány, Szabadka 2010.
  14. A zsoltárok Isten-, ember- és világképe Szulik József Alapítvány, Óbecse 2010.
  15. Szólalj meg Mózes Szulik József Alapítvány, Óbecse 2010.
  16. Iszokratész: Iszokratész attikai rétor művei, 1. kötet Ford. Rokay Zoltán. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2011.
  17. omponius Mela: Három könyv a Föld elhelyezkedéséről Ford. Rokay Zoltán. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2011.
  18. Die Nachtgesichte des Propheten Sacharja: Eine einzelexegetische Untersuchung zur Bestimmung ihrer Eigenart Frankfurt am Main; New York; Berlin; Bern; Bruxelles; New York; Oxford; Peter Lang Verlag, Wien 2011.
  19. Jézus gyermekségtörténete Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2011.
  20. Mariahilf: A Segítő Mária kegykép hódító útja Szulik József Alapítvány, Óbecse 2012.
  21. Friedrich Wilhelm Joseph Schelling: Clara: Avagy beszélgetés a természet és a szellemi világ összefüggéséről Ford. Rokay Zoltán. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2012.
  22. Pázmány-tanulmányok Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2013.
  23. Johann Gottlieb Fichte (1762–1814) élete és műve Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2013.
  24. Studia Flaciana Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2013.
  25. Ikonográfiai írások Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2013.
  26. Márkpassió Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2014.
  27. Ikonográfiai írások II. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2014.
  28. Zwischen Klassik und Romantik: J. G. Fichtes Wissenschaftslehre Nova Methodo und die gedruckten Schriften seiner spät-jenaer Zeit Shaker Verlag, Aachen 2014.
  29. Jézus Krisztus az eljövendő Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2014.
  30. Iszokratész: Iszokratész attikai rétor művei, 2. kötet Ford. Rokay Zoltán. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2015.
  31. „Képei áhítatot keltők…” Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2016.
  32. Søren Aabye Kierkegaard: Utóirat Ford. Rokay Zoltán. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2016.
  33. Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1716) élete és műve Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2017.
  34. Lukácspassió Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2017.
  35. 1517, 2017: Rokay Zoltán tanulmányai a reformáció tárgyköréből Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2017.
Valter Ilona
Valter Ilona
Irodalom

Kitüntetések, pályadíjak:

1980 – Kuzsinszky Bálint érem
1987 – Madách-díj (Nógrád megye a pásztói kutatásokért)
1989 – Magyar Műemlékvédelemért plakett
1993 – Pásztó város díszpolgára
2001 – Forster Gyula-díj
2002 – Rómer Flóris érem (Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társaság)
2009 – A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje
2014 – Magyar Érdemrend Tisztikeresztje
2015 – Möller István emlékérem

Életrajz

Valter Ilona 1938. december 15-én született a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sárospatakon. A Rákóczi Gimnáziumban (ma újra a Református Kollégium Gimnáziuma) érettségizett 1957-ben. Még ebben az évben felvételt nyert az ELTE Bölcsészettudományi Karának régészet–történelem tanári szakára. Itt szerzett diplomát László Gyula professzor tanítványaként A Bodrogköz honfoglalás kori és középkori településtörténete című dolgozatával, 1962-ben. Diplomamunkáját kibővítette a teljes (ma Szlovákiához tartozó) Bodrogköz településtörténetének feldolgozásával, és ezt nyújtotta be doktori disszertációként. Doktori címét 1967-ben védte meg. Tudományos fokozatot 1998-ban szerzett az Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon című kandidátusi disszertációjával. Régészeti pályafutását a Zalaegerszegi Göcseji Múzeumban kezdte 1962-ben. Zala megye első régészeként, majd 1964-től az Országos Műemléki Felügyelőségen és annak jogutód intézményeiben dolgozott régészként és főosztályvezető helyettesként. Innen vonult nyugdíjba 2000-ben. 1962-től folyamatosan végzett régészeti és műemléki falkutatásokat, főleg egyházi műemlékeken. Érdeklődését kezdettől az egyházi emlékek: román kori, gótikus templomok, elpusztult szerzetesi monostorok kutatása határozta meg. Ezt részben szakmai szempontok motiválták, ám meghatározó szerepet játszott benne keresztény hite, és az tény, hogy ez épületek kutatásával jelentős segítséget nyújthat az egyházközségeknek. Ha ugyanis egy egyházi épület bekerült a Műemléki Felügyelőség kutatási programjába, akkor azt az építész tervei alapján a Felügyelőség kivitelezői előbb-utóbb helyre is állították. Valter Ilona szabadidejében, hivatali kötelezettségein túl is vállalt kutatásokat, hogy segítsen az egyházközségeken. Már zalai régészként felfigyelt a Nyugat-Dunántúlon megmaradt kis falusi román kori templomokra. Mintegy 30 kis templom kutatását végezte Vas, Zala és Somogy megyében. Ő kutatta az őriszentpéteri templomot, Mindszenty József hercegprímás szülőfaluja, Csehimindszent római katolikus templomát, de a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornaszentandrás különleges, ikerszentélyes templomának, és Gyöngyös hatalmas gótikus templomának kutatása is az ő feladata volt. Első műemléki ásatása a bélapátfalvi ciszterci monostorépület feltárása volt 1964–1966 között. Ekkor ismerkedett meg a ciszterci építészettel és magával a renddel, valamint annak hazai és külföldi képviselőivel. Igen sok segítséget kapott tőlük a rend életének megismeréséhez. Szeretetteljes kapcsolat alakult ki közte és egyes rendtagok között. Rajeczky Benjamin, akivel a pásztói apátság feltárásánál ismerkedett meg, több mint húsz évig volt a lelki vezetője. Különösen sokat köszönhet Zakar Polikárp atyának, aki a rend generális apátjaként Rómából nyomon kísérte feltárási munkáit, ciszterci kutatásairól írt tanulmányait elhelyezte külföldi folyóiratokban. Anyagi támogatást is nyújtott, például az első magyar ciszterci apátság, Cikádor feltárásához. Az egész akkor ismert ciszterci közösség érdeklődése kísérte az elpusztult ciszterci apátságok feltárását. Ugyanilyen szeretetteljes öröm nyilvánult meg a ciszterciek részéről, amikor Valter Ilona és a volt ciszterci diák Kubinyi András történész-régész professzor házasságot kötött, természetesen ciszterci templomban. Zakar Polikárp generális apát úr kérésére II. János Pál pápa levélben küldte áldását e házasságra. Valter Ilona férje halála után a Brückner Ákos atya által vezetett ciszterci konventben obláta fogadalmat tett. A bélapátfalvi monostor sikeres feltárása után az ő feladatává vált az elpusztult ciszterci monostorok megkeresése és feltárása: Pásztó (1966–1985), Szentgotthárd (1971, 1982–1984), Bátaszék-Cikádor (1994–2000). Pásztón mintegy 25 évig végzett régészeti feltárásokat. Megtalálta a bencés-ciszterci apátság műhelyépületeit is: a 11. századi üveghutát és a kovácsműhelyt, a plébániatemplom mellett a Rátót nemzetség 13. századi hatszögű temetkezési kápolnáját, a gótikus iskolamesteri házat, vagyis napvilágra került az elpusztult középkori mezőváros. Kutatási munkái során kapcsolatba került a bencés renddel is. 1976 és 1982 között ásatást és falkutatást végzett a boldvai református templomban, ahol kibontakozott a 12. század végén épült bencés apátság, mellette egy körtemplom, a falu plébániatemploma. 1990-től 2003-ig folyt a kutatás Jákon. A mai Szent Jakab-kápolna alatt előkerültek egy 11. századi körtemplom, a falu keresztelőegyházának alapjai, a templomdomb nyugati részén a Ják nemzetség 12. századi kúriájának, 13. századi lakótornyának maradványai, vagyis a Ják nemzetség központja. 1997-től P. Hajmási Erika régész közreműködésével feltárták a bencés monostor alapjait, valamint a templom körüli temető 931 sírját, ahol a 10. század végétől az 1780-as évekig folyt temetkezés. Kutató kollégáival együtt a mai napig tartó barátság alakult ki a jáki plébános, Rátkai László, és a falu között. Régész hallgató egyetemisták nemzedékei dolgoztak itt az évekig tartó ásatáson, ahol nem csak szakmai ismeretekhez juthattak, hanem megtapasztalhatták egy összetartó egyházközség ragaszkodását templomához, a körülötte kiásott ősök maradványaihoz. A csontvázakat nem engedték a szabályok szerint a Savaria Múzeumba szállítani. Kialakítottak a bencés templom északi tornyában egy kutatóhelyiséget, és a Múzeum által leltárba vett és letétként itt elhelyezett ősök maradványai beszentelt, méltó helyen várják a kutatókat. Valter Ilona a premontrei renddel is kapcsolatba került. 1986 és 1992 között hitelesítő feltárást végzett a zsámbéki premontrei prépostsági romtemplomban és környékén. Tisztázódott a korai építéstörténet és feltárásra került 465 középkori sír. E fontos ásatás eredményeinek feldolgozása még fontos feladata lesz a régésznek. Kutatásait magyar és nemzetközi szakfolyóiratokban és önálló kötetekben publikálja.

Főbb művei

  1. Régészeti adatok a Bodrogköz honfoglalás kori településtörténetéhez In A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. Miskolc 1964, 131–141.
  2. Egyházas helyek és templomok a középkori Bodrogközben In A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. Miskolc, 1969. 115–142.
  3. A Bodrogköz honfoglalás kori és középkori településtörténete In Agrártörténeti Szemle 16. 1974, 1–55.
  4. Az ácsi református templomok feltárása In Archaeologiai Értesítő 90. 1963, 282–289.
  5. Pusztuló középkori műemlékek Zala megyében In Műemlékvédelem 8. 1964, 74–76.
  6. Pusztuló román kori kerektemplom Bagodvitenyéden (Zala megye) In Műemlékvédelem 11. 1967, 72–75.
  7. A Becsehely-Polai r. k. templom In Magyar Műemlékvédelem 5. Budapest 1970, 335–344.
  8. A bucsúszentlászlói r. k. (volt ferences) templom helyreállítása In Műemlékvédelem 18. 1974, 16–21.
  9. A zalaszentmihályfai r. k. templom kutatása In Magyar Műemlékvédelem 7. Budapest 1974, 145–160.
  10. Román kori templomok kutatása Zala megyében In Műemlékvédelem 20. 1976, 82–86.
  11. A Zalalövő-zalamindszenti r. k. templom kutatása In Zalai Gyűjtemény 6. 1976, 171–198.
  12. A Salomvári család és a salomvári római katolikus templom In Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Budapest 1993, 61–83.
  13. Árpád-kori kovácsműhely Csatáron In Zalai Gyűjtemény 6. Zalaegerszeg, 1976, 171–198.
  14. Egyházszervezés, kolostorok, templomok a 11–13. században In Zala megye ezer éve. Zala Megye Önkormányzata, Zalaegerszeg 2001, 61–65.
  15. Szenyéri r. k. templom In Műemlékvédelem 19. 1975, 92–94.
  16. A somogyvámosi templomrom In Építés-Építészettudomány 15. 1983, 469–500. (társszerző: Erdei Ferenc építész)
  17. Előzetes beszámoló az őriszentpéteri r.k. templom 1963. évi kutatásáról In Savaria 2. Szombathely 1964, 129–141.
  18. Őriszentpéter, plébániatemplom Tájak – Korok – Múzeumok Egyesület, 1986, 16. (második kiadás 1994, 232. sz.).
  19. Az őriszentpéteri római katolikus templom kutatása In Savaria 22/4. Szombathely 1999, 51–63.
  20. Bibliai idézetek az őriszentpéteri római katolikus templom falán In Tanulmányok és írások Török József hatvanadik születésnapjára. Budapest 2006. 601–620.
  21. Az őriszentpéteri középkori téglaégető kemence In ComArchHung. 1987, 139–155.
  22. Die Güssinger als Bauherren and als Kirchepatrone. Die Güssinger In Beiträge zur Geschichte der Herren von Güns/Güssing und ihrer Zeit, (13/14. Jahrhundert). Eisenstadt 1989, 473–495.
  23. Pfarr-und Wallfahrtskirche von Mariasdorf Edition Salat, Graz 1990, 48.
  24. Der Wirkungskreis von Johannes Aquila als architekturgeschichtliche Landschaft. (Johannes Aquila működési köre mint építészettörténeti tájegység.) In. Johannes Aquila und die Wandmalerei des 14. Jahrhunderts. (Johannes Aquila és a 14. század falfestészete). Tanulmányok és dokumentumok a budapesti Országos Műemléki Felügyelőség gyűjteményéből. Budapest 1989, 24–28.
  25. Romanische Sakralbauten Westpannoniens Eisenstadt 1985, 340. p
  26. Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon Budapest 2004, 330 p. (2. kiad. 2005.)
  27. A bélletes kapun túl. Gyöngyszemek. Kultúrtörténeti Értékek Nyugat-Pannoniában Szombathely 2005, 43–94.
  28. A balatonfüred-temetői templomrom feltárása és helyreállítása. (A templom története + A bala-tonfüredi román kori körmeneti kereszt.) In A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 11. Veszprém 1972, 149–175.
  29. La croix processionnelle romane de Balatonfüred In Acta Arch. Academiae Scientiarum Hungaricae 24(1972), 215–232, XVII–XXVI. tábla.
  30. A mátraszőlősi (Nógrád megye) r. k. templom kutatása In Műemlékvédelem 18. 1974, 151–159.
  31. A tornaszentandrási r. k. templom kutatása In A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. Miskolc 1980, 99–130.
  32. A gyöngyösi Szent Bertalan-templom építéstörténete a város történetében In Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. Budapest 2002, 89–104.
  33. A gyöngyösi Szent Erzsébet – volt ispotály – temploma In „Quasi liber et pictura.” Tanulmányok Kubinyi András hetvenedik születésnapjára. Budapest 2004, 607–614.
  34. A Győri Egyházmegye műemléki templomai In A Győri Egyházmegye 1000 éve. Győr 2000, 116–127.
  35. A magyar keresztény államiság emlékei a Dél-Dunántúlon – Zala, Somogy, Tolna megyében In Kereszténység és államiság. Pécs 2000, 111–137.
  36. A bélapátfalvi monostor feltárási munkálatai 1964-ben In A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. Miskolc 1966, 199–226.
  37. Die archäologische Erschließung des Zisterzienserklosters von Bélapátfalva In ActaArchHung 33. Budapest 1981, 179–200.
  38. Die archäologische Erschließung der Abtei Bélapátfalva In. Analecta Cisterciensia XXXVIII. Roma 1982, 153–166.
  39. Szentgotthárd története a mohácsi vészig In Szentgotthárd. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szombathely 1981, 29–80.
  40. A cikádori ciszterci monostor feltárása In Műemléki Szemle 11. 2001, 198–201.
  41. A cikádori, más néven (Báta)széki ciszterci apátság története Budapest 2015, 152. p.
  42. Pásztó a középkorban Várostörténeti monográfia. Megjelenés alatt a METEM Könyvek sorozatban.
  43. Boldva, református templom Tájak – Korok – Múzeumok Egyesület, 1991. 16 p. (Tájak, korok, múzeumok Kiskönyvtára 399.)
  44. Rómer Flóris Ferenc Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft., Budapest 2006. 35. p. (A magyar műemlékvédelem nagyjai. Életrajzok, visszaemlékezések.)
  45. Szóval, tettel. Rómer Flóris Ferenc élete és munkássága (1815–1889). Budapest 2015.