Stephanus-díj

A Stephanus-díj a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közösen alapított kulturális díja. 1993-tól az évente megrendezett Szent István Könyvhét ünnepi megnyitóján kerül átadásra a Társulat fővédője és az Alapítvány elnöke által, irodalmi és teológiai kategóriában. A díjazottak minden évben – az alapító okirat szerint – olyan szerzők, akik magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik, mind a teológiai tudományok, mind pedig az irodalmi műfajok területén.

A díjat 1993-tól napjainkig 54 személy nyerte el.

Az idei nyertesek

Teológiai és Irodalmi kategória

Dr. Keresztes Szilárd
Dr. Keresztes Szilárd
Teológia

Kitüntetések, pályadíjak:

1996 – A Magyar Kormány „Kisebbségekért Díja”
1996 – Hajdúdorog város díszpolgára
1997 – A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
2000 – Bocskai-díj
2004 – Tolerancia-díj
2008 – Pro Comitatu-dí

Életrajz

Keresztes Szilárd Nyíracsádon született 1932. július 19-én. Sátoraljaújhelyen érettségizett, majd 1950-től 1955-ig az újonnan alapított Nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézetben folytatott teológiai tanulmányokat. Nyíregyházán szentelték pappá 1955-ben. Ezt követően a budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémián folytatta tanulmányait, ahol 1958-ban doktorátust szerzett. Doktori értekezésének címe: A Szentlélek származásának kérdése a Firenzei Zsinaton.

1957-től 1960-ig szervező lelkész volt Kispesten, majd 1960 és 1970 között segédlelkész, illetve kántor Nyíregyházán. 1961-től 1975-ig teológiai tanárként dolgozott a Nyíregyházi Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán – dogmatikát, filozófiát, szónoklattant és egyházi éneket oktatott.

1966-tól 1969-ig a Pápai Magyar Intézet növendéke volt Rómában, ahol a Pápai Keleti Intézetben a Keleti Egyházi Tudományok Fakultásán licenciátusi fokozatot szerzett. Dolgozatának címe: Paul Evdokimov eucharisztikus egyháztana.

VI. Pál pápa 1975-ben kunáviai címzetes püspökké és a Hajdúdorogi Egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. 1975. február 8-án szentelték püspökké Nyíregyházán. 1976-ban Dr. Timkó Imre megyéspüspök nevezte ki a Miskolci Apostoli Exarchátus általános helynökévé és a budapesti szórványterület püspöki helynökévé.

Az 1987/88-as tanévben a Római Pápai Magyar Intézet rektora volt.

Dr. Timkó Imre halála után 1988. június 30-án nevezték ki hajdúdorogi megyéspüspökké és miskolci apostoli kormányzóvá. 2008. június 30-tól emeritus hajdúdorogi megyéspüspök.

1983 és 1990 között a Keleti Kódexrevíziós Pápai Bizottság konzultora majd tagja; 1989-től 1994-ig a Keleti Egyházak Kongregációjának tagja. 2000-től 2010-ig a Vándorlók és Útonlevők Pápai Tanácsának tagja, 2008-ig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Migrációs Bizottságának és Gazdasági Bizottságnak elnöke.

Főbb művei

  1. A Szentlélek származásának kérdése a Firenzei Zsinaton Budapest, 1957 (doktori disszertáció, kézirat)
  2. Bevezetés a Keleti Egyházakról szóló zsinati határozathoz, in A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Budapest é.n.
  3. Mai kihívások: új oktatási tervek az interkulturális társadalomban V. Cigánypasztorációs Világkongresszus, Budapest–Piliscsaba, 2003.
  4. A Biblia lelkipásztori konkordanciája Szent István Társulat, Budapest 2013.
  5. Az én Bibliám – Homíliák: Karácsony – Vízkereszt Szent István Társulat, Budapest 2014.
  6. Az én Bibliám – Homíliák: Nagyhét – Húsvét Szent István Társulat, Budapest 2015.
  7. Az én Bibliám – Homíliák: Máriapócs – Boldogságok Szent István Társulat, Budapest 2015.
  8. Az én Bibliám – Homíliák: Nagyböjt – Lelki napok Szent István Társulat, Budapest 2016.
  9. Az én Bibliám – Homíliák: Testvéreim szolgálata Szent István Társulat, Budapest 2017.
  10. Az én Bibliám – Homíliák: A lélek mélységei Szent István Társulat, Budapest 2018.
  11. Az én Bibliám – Homíliák: Eucharisztia – Jubileumok Szent István Társulat, Budapest 2019.
  12. Az én Bibliám – Homíliák: Templom – Papság Szent István Társulat, Budapest 2020.
  13. Az én Bibliám – Homíliák: Ünnepek – Ökumené Szent István Társulat, Budapest 2021.
  14. Keresztes Szilárd (szerk.): Kruppa Levente: Huszonöt év beszédei I–II. Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza 2019.
  15. Hajdúdorogi emlékek (a Hajdúdorogon elmondott prédikációk, egyéb beszédek és előadások gyűjteménye), 2020 (kis példányszámú magánkiadás)
Dr. Vető Miklós
Dr. Vető Miklós
Irodalom

Kitüntetések, pályadíjak:

2017 – Magyar Érdemrend középkeresztje
2019 – Magyar Filozófiai Társaság életműdíja

Életrajz

Vető Miklós 1936. augusztus 22-én született szekularizált, hazafias érzelmű zsidó családban. Szülei 1941-ben – öccsével együtt – megkereszteltették. Édesapja halálát követően Felcsútról Budapestre költöztek. Édesanyját 1944 nyarán deportálták, náci munkatáborban halt meg tífuszban, 1945 tavaszán. Apai nagybátyja és sváb katolikus felesége vették magukhoz. A nyilas uralmat a fővárosban élte át, apácák majd nevelőanyja bújtatták – öccsével együtt.

Középiskolai tanulmányait a budapesti Madách Gimnáziumban végezte. 1954-ben egy vallási élmény után kezdett szentmisére járni. Ugyanabban az évben a középiskolai tanulmányi (akkor Rákosi Mátyásról elnevezett) versenyen történelemből második helyezést ért el. Osztályidegen származása miatt csak fellebbezés után vették fel a Szegedi Egyetem jogi karára. Itt hívő fiatalokkal találkozott, nekik köszönhetően hite elmélyült; az ekkor kötött barátságok egész életén át elkísérték. 1956 októberében alapító tagja volt a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének (MEFESz). Tevékenységéért menekülnie kellett, 1957 januárjában Jugoszláviába szökött. Különböző menekülttáborok után májusban Franciaországba érkezett. Filozófiai tanulmányait 1957-ben a Sorbonne-on kezdte el. A későbbi párizsi bíboros, Lustiger atya által animált katolikus diákszervezetben találkozott az olasz szakos Odile Wattré-vel, akivel 1962-ben kötött házasságot. Filozófiai tanulmányait az oxfordi egyetemen fejezte be 1963-ban.
1963-ban a házaspár az USA-ba költözött, itt született meg három gyermekük is. 1975 és 1979 között a család Elefántcsontparton élt, majd visszatelepültnek Franciaországba. Idősebb fiuk, Étienne belépett a Chemin Neuf közösségbe, ahol pappá szentelték. Rómában él, a Pápai Gergely Egyetemen dogmatikus teológiát és ökumenizmust tanít. Nicolas fiuk és Marie-Élisabeth lányuk házastársaikkal együtt hívő katolikusok, jelenleg Franciaországban élnek. Kilenc unokájuk született.

1964-ban az oxfordi egyetemen megvédte Simone Weil filozófiájáról, majd tíz évvel később a Sorbonne-on Schelling filozófiájáról írt tézisét. 1963–65 között az USA-ban, a milwaukee-i Marquette egyetemen majd 1965–75 között a Yale egyetemen tanít. 1975-79-ben az abidjáni egyetemen (Elefántcsontpart) a filozófia professzora. 1979-92 között a Rennes I egyetemen majd 1992–2005 között a poitiers-i egyetemen a filozófia professzora. 2005-ben vonult nyugállományba.
1992-ben a Princeton egyetem (USA), 2006-ban a Villanova Egyetem (USA), 2007 és 2010-ben a quebec-i Laval egyetem (Kanada), 2015-ben a melbourne-i Katolikus Egyetem (Ausztrália) vendégprofesszora.
Előadó körutakon volt Brazília, Chile, India, Japán és Ausztrália különböző egyetemein. Rövid kurzusokat tartott az ELTE-n, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen, a Sapientián, előadásokat tartott Beregszászon, Bukarestben, Kolozsvárott, Temesváron és Újvidéken. Nemzetközi filozófiai konferenciákat „hozott” Magyarországra. Az 1990-es években tagja volt a számos nyelven megjelenő COMMUNIO katolikus folyóirat nemzetközi tanácsadó testületének. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a melbourne-i Katolikus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora. A francia Katolikus Akadémia tagja. Könyveit lefordították angol, japán és német nyelvre. Simone Weil és Jonathan Edwards gondolatvilágáról írt művei magyarul is megjelentek, utóbbi a Károli Gáspár Református Egyetem és a L’Harmattan közös gondozásában.

Vető Miklós megtartotta a magyar állampolgárságát. Miután 1970-ben francia állampolgár lett, családostól és egyedül is egyre gyakrabban látogatott Magyarországra. Párizsban 2020. január 9-én szentségekkel ellátva halt meg, Utolsó óráiban kisebbik fia volt mellette.

Főbb művei

  1. Simone Weil vallásos metafizikája ford. Bende József, L’Harmattan, Budapest 2005 (A filozófia útjai)
  2. A teremtő Isten. Vallásfilozófiai tanulmányok ford. Kiss Dávid, Szabó Zsigmond, Veresegyházi Nóra, Kairosz, Budapest 2011.
  3. Jonathan Edwards gondolatvilága ford. Förköli Gábor, Koncz Hunor Attila, Károli Gáspár Református Egyetem–L’Harmattan, Budapest 2019 (Károli Könyvek. Monográfiák)
  4. La Métaphysique religieuse de Simone Weil (Párizs, 1971, több kiadás); angolul: The Religious Metaphysics of Simone Weil (olasz és japán nyelven is megjelent)
  5. F. W. J. Schelling: Stuttgarter Privatvorlesungen (Torino, 1973, németül)
  6. Le fondemont selon Schelling (Párizs, 1977, második kiadás 2002-ben)
  7. La pensée de Jonathan Edwards (Párizs, 1987); angolul: The Thought of Jonathan Edwards
  8. Études sur L’idéalisme Allemand (Párizs, 1988)
  9. De Kant à Schelling (Grenoble, németül is megjelent)
  10. Le mal (Párizs, 2000)
  11. Fichte. De L’Action à L’Image (Párizs, 2001)
  12. La naissance de la volonté (Párizs, 2002, portugálul is megjelent)
  13. Philosophie et religion (Párizs, 2006)
  14. Nouvelles études sur L’Idealisme Allemand (Párizs, 2009)
  15. Gabriel Marcel (Párizs, 2014)
  16. De Whitehead a Marion (Párizs, 2015)
  17. Pierre de Bérulle (Párizs, 2016)
  18. La volonté selon Fénelon.